vasárnap

Egy, hogy nem írtam szerda óta, ami mint az logikusnak látszott akkor, nem volt kedd. Szóval az van, hogy dolgoztam. Mondhatni sokat. Pénteken mentem úgy négy fele, és ma nyolc fele értem haza. Mondjuk nem volt több, mint egy átlagos ilyen rendezvény, hacsak azt nem vesszük figyelembe, hogy tegnap pl 20 zenekar lépett fel. De mindegy... ez nem hangosító blog. A lényeg, hogy keveset aludtam, és álmos vagyok. Szóval aludni fogok. Az még a helyzet, hogy pénteken kicsit kivoltam. Ugyanis lelkem békességében kevergetve egyszer csak arra eszméltem, hogy jött a Réka, és én vigyázzak a kabátjára. És persze... hát ki volt pakolva, és ott jött ment, táncolt, szóval úgy elvolt. Én meg ki. Mert azért rossz, ha az ember egész este a volt csaját stírölheti. Hát nem volt jó, cserébe legalább rossz volt. Aztán hajnalban elmentem érte kocsival, és hazavittem, mert azért féltem azt a kis dinnyét. Szombaton is húzós volt a nap, de azért elment. Élvetem a koncertek nagy részét. Közben el kellett mennem a szektás játékkal flesmobra, és az is jó volt. Taggá fogadtak az utópia kollégiumba. Ez mondjuk elég mókás. Este Zalán bebálozott, és én vezettem a kocsiját. Kicsit örlütem, hogy megbízik így bennem. A jövő héten állítólag kifizet. És a hétvégén lehet, hogy megyek Pestre megint. Erről mondjuk most a Vikiék még nem tudnak, úgyhogy ha esetleg itt olvasnátok előbb, akkor mondom, hogy majd kontaktolok veletek úgyis...